Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Mandulás cseresznyedzsem

2014.06.11

Nem vagyok az a befőzős típus, talán azért sem, mert amennyi lekvárt és befőttet mi fogyasztunk, azt bőven fedezi az Anyukámtól kapott finom, házi ellátmány.

Néha azonban megszáll az ihlet, másrészt pedig itt van egy csomó cseresznye a hűtőben (szintén a szülői ház kertjéből), nem győzzük enni.

Most egy olyan cseresznyedzsemre vágytam, aminek koktélcseresznye íze van, és örömmel mondhatom, sikerült megvalósítani, ezért le is jegyzem gyorsan. Lefotóztam a kellékanyagokat is, nem azért mert bármiféle reklámot szeretnék a gyártóiknak, csupán hogy jövőre is tudjam, mit használtam az idén.

 

Munka nem sok van vele, persze ez abból is adódik, hogy igazán kis mennyiséget dolgoztam fel, így nem kellett órákig magozni és üvegeket mosni. Az üvegeket egyébként modern módszerrel sterilizáltam: elmostam őket, majd még nedvesen betettem őket a mikróba (nyitott szájjal felfelé és természetesen tető nélkül), majd maximális fokozaton egy percig „főztem”.

És akkor a recept:

 

80 dkg kimagozott cseresznye (mag nélkül legyen 80 dkg)

20 dkg diétás befőzőcukor

5 gramm stabark (növényi alapú zselésítő anyag)

1 fahéjrúd, félbe törve

2 evőkanál vágott mandula

1 evőkanál mandulaaroma

 

A cseresznye kb. egyharmadát felaprítottam, majd a magozott cseresznyével együtt lábosba tettem. A stabark-ot a cukorral elkevertem és a cseresznyéhez adtam. Beletettem a fahéjrudat is, majd időnként kevergetve felforraltam a gyümölcsöt. Miután a cukor elolvadt, további 5 percig főztem, közben kevergettem, nehogy leragadjon. Levettem a tűzről, kivettem belőle a fahéjrudat, belekevertem a mandulát és a mandulaaromát, majd üvegekbe töltöttem (3 kis üveg lett belőle), gyorsan rázártam a fedelét és fejreállítottam az üvegeket. Így szoktam hagyni kihűlni: a forró lekvár a zárófedelet is sterilizálja.

 

cseresznye1.jpeg

 

cseresznye2.jpeg