Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Taschner-borvacsora 2015.11.08

2015.11.16

Helyszín: Thermál Hotel Visegrád

Séf: Gottwald Szilárd és Ványi László

A Taschner Bor- és Pezsgőház borait Kurt Taschner mutatta be.

 

A mai borvacsora több szempontból is eltér a korábbiaktól.

A legfőbb különbség, hogy a szokott helyszín helyett ezúttal egy közkedvelt wellnesshotelt választottunk. Borvacsorák rendezésében ők is profik, amit az is bizonyít, hogy ez alkalommal kerül sor az ötvenedik ilyen rendezvényre.

Másik különbség, hogy a szokott 30-40 fős – szinte már családiasnak mondható – létszám helyett ezúttal közel 150 fős vendégsereg előtt kell a borokat bemutatni és az ételeket felszolgálni.

A harmadik különbség pedig, hogy a borvacsora egyben játékos séfpárbaj is, ahol Gottwald Szilárd, a tatai Gottwald Hotel séfje vette fel a küzdelmet a szálloda séfjével: Ványi Lászlóval.

És hogy miből állt a párbaj? A menüben két főétel szerepel: egyiket az egyik, másikat a másik séf készítette el ugyanahhoz a borhoz. Természetesen előttünk titok volt, hogy melyik fogás kinek az alkotása; a feladatunk pedig az volt, hogy az ételeket a kiosztott szavazólapokon pontozzuk kreativitás, megjelenés, íz és borral való harmónia szerint, majd pedig a vacsora végén a pontszámok alapján hirdették ki a párbaj győztesét.

 

De vissza az elejére: a kezdés előtt a gyülekező vendégeket sajtkrémes-málnazselés levelestészta-falatkákkal, valamint Taschnerék idei kékfrankos rozéjával fogadták. Nagyon tetszett az előtérben felállított rég sparhelt, amin a vacsora teljes menüjét lehetett megnézni; emellett a séfek szóban be is mutatták a fogásokat, a hozzávalókat, a készítés módját is.

A fogadófalatok után, immár a szépen megterített rendezvényteremben a következő ételeket és borokat kaptuk:

 

Irsai Olivér ’15
Leves: fácán, birs, királyrák

Gauer Zweigelt ’09
Előétel: libamáj, liba fasírt, libatöpörtő

Kékfrankos Reserve ’07
Főétel1: szarvas sonka, szarvas comb, szarvasgomba
Főétel2: boróka, őzgerinc, vad pejsli, vargánya

Cuvée Fidelissima ’06
Desszert: fekete ribizli, csokoládé, meggy.

 

Az ételekkel kapcsolatban kicsit féltem, hogy a nagyszámú résztvevő miatt óhatatlanul szükséges előre elkészítés, majd pedig a melegen tartás okozhat minőségi hibákat. Ez a félelmem az előételként felszolgált libamáj esetén igazolódott: a máj szerintem csak frissen elkészítve, krémesen lágy állagúan tökéletes. Itt ehelyett túlkészült májat kaptunk. Ettől eltekintve a fogás ízletes volt.

A két főétel közül nekem az őzgerinc ízlett jobban: a hús omlósan rózsaszín volt, pont az ízlésem szerinti. A másik főétel ízharmóniáját a szarvassonkába tekert kéksajt erőteljes íze jelentősen eltorzította, és a hús is túlsütött volt. Többen kevesellték a mártást is.

A desszert abszolút tökéletes volt, minden részletében és összhatásában is.

A borokról: a soproni borvidék nem tartozik a kedvenceim közé, éppúgy, ahogy a zweigelt sem a kedvenc fajtám. Itt azonban kivétel nélkül minden egyes tétel nagyon ízlett, jól elkészített borokat kaptunk; az idei borok frissek, üdék voltak.

Mivel nagyon kedvelem a pezsgőket, kíváncsi voltam arra is, hogy milyen pezsgőket készít a Taschner Borház. Nagyon megörültem, amikor kiderült, hogy a vacsora után meglepetésként kínált két bor közül az egyik tulajdonképpen pezsgő; jól esett ezzel a buborékos, jéghideg itallal zárni a vacsorát. Nagyon finom, harmónikus ízű pezsgőjük van, egy picit a buborékokat kell még benne „selymesíteni”, és akkor tökéletes lesz.

Összességében ismét egy jó hangulatú borvacsorán voltunk, megismertünk és megkedveltünk egy számunkra eddig ismeretlen borászatot, és mindezt egy nagyon finom vacsorával egybekötve.

1.jpg

2.jpg

3.jpg4.jpg

5.jpg6.jpg7.jpg8.jpg9.jpg

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.